Jászladány

Weboldal

Jászladány Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati részén, Szolnoktól 25 km-re északra fekszik. A Jászság legdélebbi települése.

A település megközelíthető közúton: Szolnokról a 32-es úton Újszászig, onnan pedig jobbra, a Jászapáti felé vezető úton. Jászberény felől szintén megközelíthető a 32-es főúton vagy a 31-úton Jászapáti felől. Vasúton: a Vámosgyörk-Újszász-Szolnok vonalon juthat el településünkre.
A települést szintén átszelő 3226-os úton eljuthatunk Tiszasülyre, ott kompra szállva átkelhetünk a Tiszán.

A településtől nem túl messze, mintegy 15 km-re keleti irányban a Tiszát, nyugati irányban ugyanennyire a Zagyva folyót találjuk. A Millér csatorna a jászladányi határ keleti részeit szeli át.

A vidék régészeti leletei főként a rézkorból és a római korból valók. Településünk eredetéről az eddigi kutatások teljesen egyértelmű és határozott választ nem tudnak adni. Fodor Ferenc szerint 1067-ben, a Zászty Apátság alapítólevelében említik először.
Más források az 1399-es írásos említést emelik ki (Ladán), 1550-ben Jász Ladán, 1567-ben Jaz Ladán, 1828-ban Ladány néven szerepel a különféle okiratokban, 1910-ben pedig már mai nevén, Jászladányként említik. Nevének eredete ismeretlen, de egyesek a „láda\\\" szóból származtatják. Fodor Ferenc azt feltételezi, hogy eredetileg besenyők lakták.
A török idők hányattatásai után újra benépesül a település, megalakult az egyházközség, 1736-ra felépül kőtemploma, önálló anyaegyházzá válik. 1745-ben Jászladány is a redemptus települések között szerepel, majd 1828-ban I. Ferenc király négy országos vásárt adományozott mezővárosi ranggal együtt Ladánynak, 1876-ban azonban a városi rangja megszűnik a településnek. A Ladányt övező körgát 1856 márciusában alig 3 hét alatt készült el az itt élők kétkezi munkájával. Az országos vasúti hálózatba 1882-ben kapcsolódik be a település, s ezzel megszűnik korábbi elszigeteltsége.
Jászladány mezőgazdasági jellegű település (meghatározó szerepet tölt be a jászsági hagymatermesztésben), az ipari tevékenység az utóbbi években indult fejlődésnek az itt megtelepült vállalkozásoknak köszönhetően.
A település közművelődésének ügyét megannyi egyesület és kör szolgálta, a rendszerváltás után folyamatosan alakultak meg a különböző társaságok, civil szervezetek a régi egyesületi hagyományok folytatásaként.
A település újságkiadásának régmúltra visszatekintő története van. Már 1925-26-ban hetilap jelenik meg Jászladány és vidéke néven, 1932-ben pedig Jászok Lapja címmel öthetenként megjelenő lapot adtak ki. Hosszú szünet után 1994-ben indítottuk el új helyi lapunkat, a Ladányi Hírek címet viselő, havonta megjelenő újságot.
Napjainkban több, mint 6.200 lakos él nagyközségünkben. A település intézményhálózata kiépített, az utóbbi években tapasztalható fejlesztési elképzelések, megvalósult célok fokozatosan szolgálják azon törekvést, melynek eredményeként a városok sorába kívánjuk visszaemelni nagyközségünket.